Szobavolier, madárház , kertivolier,
Szobavolier
Ez a tartási mód különössen ajánlott a Gould amandina számára!
Itt elegendő helye van a mozgásra,és csoportban tartható. Ez felel meg leginkább természetüknek és könnyen biztositható a 22-24 C ideális hőmérséklet.
Épitésnél vegyük figyelembe az alábbiakat:
-- könnyen takarítható legyen ( pl. ajánlott linóleummal lefedni )
-- fényigény ( földtől a plafonig köbméterenként 30 W )
-- madarak kifoghatóságára is gondolni kell
-- az ágrendszer ne legyen az etetők felett
-- éjszakai jelzőfény 8 - 10 W
Madárház, kerti volier
Mivel a Gouldok igényei más díszpintyeétől eltérőek lehetnek,ezért az alábbiakat vegyük figyelembe az építésnél:
-- ha a madárház egy kerti volierhez tartozik, azt úgy építsük, hogy a Gouldok valószínüleg a házban többet fognak tartózkodni, tehát tágasabb legyen
-- megfelelő hőmersékletet biztosítsunk
-- kártevő mentesség ( egér, patkány, stb.)
-- nagy ablakok délfele legyenk beépítve
-- megfelelő huzatmentes szellőztetés biztosítása
-- a belső, nagy volier a szemnek ugyan szép, de a szaporítást nehezíti, gazdaságosabb és több eredményt érünk el, ha kb. 2-3 pár madárnak 1x2 m vagy 1x3 méteres voliert biztosítunk.
-- a Gould tenyésztésnél itt ajánlatos egy-két láda kalitkát is beállítani, hiszen akadnak párok, melyek jó kőltők ugyan, de fajtársaikkal nem férnek össze.
Kerti Volier
Évente csupán hat hónapot használható és akkor is védett belső röbdéhez kell, hogy csatlakozzon. Még a meleg nyári napok éjszakái is vszélyesek lehetnek! Hasznosabb, ha a belső volierünket építjük úgy, hogy plexin keresztül érje a nap őket, esetleg a tető felnyitható legyen.
Páronkénti tartás
Elsősorban a színvariánsok, mutációk tenyésztéséhez és a rokontenyésztés elkerülésénél hasznos módszer. Sok párnál csak ez hoz eredményt, hiszen a közös volierben állandó rivalizálás uralkodik ha megkezdődik a költés, és kisebb százalékban sikerülnek a költések.
Csapatban tartás
A tenyészeredményektől eltekintve a Gouldok csapatban érzik jól magukat! Mindent csoportban csinálnak, de eközben 5-10 cm távolságot tartanak egymástól. Csupán az éppen kirepült fiatalok, és a beteg madarak bújnak szorosan egymáshoz. Egy nagy volierben 30-40 vagy ennél több madarat is tartok, itt figyelem ki a párokat. Ebben volierben nem költenek. A csapatban tartáshoz a voliereket megfelelően kell berendezni. Az odukat egyik falra, páronként 1-1 méterre célszerű felakasztani. Az oduktól 1-2 méterre legyen a madarak fő tartozkodási helye ( ágrendszer ). A legtöbb kotló Gould amandina az odú elhagyásakor minden közelben levő fajtársát elzavarja. Az állandó veszekedések számát csökkentheti, ha az oduk lombokkal takarva vannak. A leg agresszívebb példányokat azonban ki kell fognunk, hogy a többiekkel jobban összeférő párok költését ne zavarják. Ezek az egyedek különtartva még remek költők lehetnek. Tehát csapat tenyésztésnél csak egymással jól harmonizáló párok lehetnek a volierben. Azok a példányok, melyek nem fogadják el párjukat, szintén zavaró körülményt jelentenek. A párok összeválogatásánál jelent segítséget 30-40 madár megfigyelő volierben való tartása.
Más díszpintyek társaságában
Mivel békések, jól tarthatók más madarakkal. Ezek azonban ne legyenek veszekedősek, és nagyon mozgékonyak. ( mint például a gyémántpinty, pettyes asztrild ). Legtöbször a másfajú madár zavarja a Gouldokat - mivel a Gould nem bújik el a bozótban, ahogy más madarak teszik, hanem egyszerűen egy szem elött lévő ágon ül, potenciális célpont lehet egy agreszív madár támadásának. Igen kedves jelenetek is megfigyelhetők azonban pl. előfordul, hogy a Gould tojó más madarak kirepőlt fiókáit etette, vagy fordítva a pirosfejű papagájamandina teljessen kisajátitotta a kirepűlt Gould fiókákat. Azok édes szüleit a közelükbe sem engedte. A fiatalok gyönyörűen felnőttek, de tenyésztésre alkalmatlanok voltak, mert a papagájamandinát tekintették fajtársuknak. Érdekes, hogy más madarakkal tartva a fiatal hímek eltanulják azok énekét,pl. a tűzpintyét.
A Gould amandina tartása
Fontos, hogy a madarak használják a szárnyukat, tehát ugrással ne tudjanak az egyik ülőrúdról a másikig eljutni! Az én kalitkáim 110 x 95 x 55 cm méretüek, és nem talállom őket túl nagynak. Ezekben megfigyeléseim szerint már elég mozgásra képesek a madarak.
A Gouldnak fontos az anyagcsere egyensúlyban tartásához a mozgás! Különösen kotló madaraknál Figyelhető meg, ahogy a leváltott madár a szárnyait átmozgatja. Ha ezt repüléssel nem tudja megtenni, akkor csak csapkod az ülőfán a szárnyaival. A minimális kalitka méret 80 x 60 x 50 cm.
A Gould tartására a legalkalmasabb a láda kalitka, melynek csak az elülső oldala készül rácsból. Ebben biztonságban érzik magukat a madarak és védve vannak a huzattól. Hátránya, hogy sötét, ezért a megvilágításról gondoskodni kell. Igen hasznos a kalitokba egy elválasztófal beépítése, mely megkönnyíti a takarítási, etetési munkákat, és nem zavarja a madarakat.
Hasonló felépítésü a vitrin, de itt az első lap üvegből vagy plexiből áll. Ezekben még a hőmérséklet igadozásától is védettek a madarak. Hidegebb helységben a fűtést egyedi fűtőkészülékkel vagy infralámpával is el lehet látni, de csak termosztáttal. Fontos a megfelelő szellőztetés, hiszen a világítás nappal nagyon megemelheti a hőmérsékletet, éjjel viszont lehülhet. Itt is hasznos lehet egy választófal beépítése.
A vitrin előnyei:
-- esztétikus
-- tíszta környezet
A vitrin hátránya:
-- nehezebben tísztítható
-- az itató környéke gombásodhat
A plexi előnye az üveglappal szemben, hogy átereszti az ültraviola sugarakat, de hamarabb is karcolódik.
Az ülőfákat külömböző méretekben teszem az alkalmatoságba, mégpedig úgy, hogy csak az egyik végén fogatom le azokat. Az ülőfák így ruganyosak lesznek, és jobban hasonlítanak a madarak természetes élőhelyén található fákhoz. A külömböző méret azért fontos , hogy a madarak lába ne egy bizonyos mérethez szokjon és így minden izületet ínt átmozgasson.